BŐVÍTETT KOMFORTZÓNA

– – Cecilie Skog sarkköri felfedező szereti a bolygónk szélsőséges területeit.


Szöveg Kristin Folsland Olsen
Fotó Kristin Folsland Olsen


Azután, hogy Nansen megpróbálta elérni az Északi-sarkot 1895-ben, és Amundsen 1911-es sikeres Antarktiszi expedíciója lezajlott, sokan követni szerették volna a nyomukat. Cecilie Skog hegymászó és felfedező volt az egyike azoknak, akik abbahagyták az álmodozást és nekiláttak meghódítani a bolygó extrém területeit. Az Eqology beszélt Cecilie-el az északi sarkkör és a déli sarkkör meghódítása közötti különbségekről.

Északi sarkkör vs déli sarkkör


– A fő különbség az, hogy az északi sarkkörön sokkal több minden történik, mint a déli sarkkörön mondja Cecilie.
– Az északi-sarkkörnél minden folyamatosan mozog. Jégtáblák válnak szét és csatlakoznak, jegesmedvék nyomai láthatók és fókák fekszenek a jégen. Általánosságban sokkal több külső ingerrel találkozhatunk a Jeges-tengeren való síeléskor. A déli-sarkkör felé vezető úton viszont csak végtelen fehérség van, és semmi sem történik. Kizárólag a képzeletünkben történnek dolgok – mondja Cecilie.
– Néha unatkozik?
– Igen, néha igen. Bár nem ez az, ami a legjobban az emlékezetemben maradt, de nem egyszer néztem az órámra konstatálva, hogy még csak 12 perce síelek. Úgy éreztem, hogy egy végtelenül hosszú út áll előttem. Ha így kezdesz el gondolkodni, meg kell szakítani a gondolatmenetet és pozitív mentalitást kell felvenni. Egyébként elviselhetetlenné válik. Pedig úgy volt hogy nagyszerű lesz.

1800 kilométer


Igen, a síelésnek nagyszerűnek kell lennie! Legyen az rövid vagy hosszú út. Cecilie utazásai valamivel hosszabbak, mint egy átlagemberé. 2006-ban az Északi-sarkkörre tett utazás során Cecilie és csapata 49 napig síelt. Amikor 2009-ben az Antarktiszra utazott, nem elégedett meg „csak” a déli sarkkör meglátogatásával. Partnerével Ryan Waters-el együtt átszelte az egész kontinenst. Az 1800 km hosszú út 71 napot vett igénybe. Sőt, Cecilie azt mondja, hogy már egyszer korábban volt a déli-sarkon, 2005-ben. 2011 nyarán Cecilie megpróbálta meghódítani az Északi-sarkot Rune Gjeldnes-szel. Azonban a duónak a nehéz körülmények miatt 13 nap után meg kellett szakítania az utazást. Túl sok jég volt az evezéshez, de a jég túl gyenge volt ahhoz, hogy síelni lehessen rajta.

Gondolkodjunk el rajta


– Vajon mire gondol valaki, miközben egy 130 kg-os nehéz szánt húz nap mint nap?
– Sok mindenre! Rendszerezem a gondolataimat a fejemben. Alaposan átgondolok mindent. Például több napig a konfirmációra, a vendégekre stb. gondoltam. Rengeteg ideje van az embernek arra, hogy olyan dolgokon gondolkodjon, amelyeken egyébként nem gondolkodna.
Cecilie azt mondja, hogy a múltbeli tapasztalatokra gondol, és arról álmodozik, hogy mi fog történni a jövőben.
– De néha úgy döntök, hogy megragadom a pillanatot, és csak beszívom a körülöttem lévő szépséget. Azonban egy kis idő elteltével megint elkalandozik az ember és csak úgy elfújja a szél a gondolatát – szó szerint. Néha hihetetlenül bosszantó, hogy nem vagyok képes egy bizonyos dologra összpontosítani.

Cecilie kedvenc sarkköre


Mivel Cecilie nagyon jól ismeri mind az északi, mind a déli sarkkört, azon gondolkodtunk, hogy vajon van-e kedvence.
– Igen, határozottan az Északi-sarkkör – mondja Cecilie, majd részletezi:
– Az Északi-sarkkör különleges, és a legnagyobb élményeket nyújtotta nekem. Nagyon intenzíven éltem ott. A környezet megköveteli, hogy mentálisan mindig jelen legyél. Az Antarktisz viszont inkább az álmodozásról szól – néha a múltba, néha a jövőbe Úgy érzed magad, mint egy sétáló zombi.

Az északi-sarkon volt egy pillanat, amikor tudatosítottam magamban, hogy tényleg a tengeren sétálunk.

– Melyik jelent nagyobb kihívást, az északi vagy a déli sarkkör?
– Határozottan az északi. Egész nap keményen kellett dolgoznunk, hogy haladjunk. És sokkal bizonytalanabb, hogy sikerül-e célba jutni. Fizikailag és szellemileg is sokat követel.
– Az eljárások ugyanazok, vagy valamiben különböznek?
– Nagy különbségek vannak. Az Antarktiszon majdnem katonai rendszert követtünk. 45 percig haladtunk és 5 perces szünetet tartottunk. Aztán megint 45 perc, és tíz perc pihenés. Újra és újra. Az Északi-sarkon nem ennyire szabályszerűen haladtunk. Nagyon sok természetes akadállyal találkoztunk, mint például nagy jégtömbökkel. Akkor tartottunk szünetet, amikor természetes akadályhoz értünk.

Mindennapi élet


Ahhoz, hogy jobban megértsük, mit jelent ennyire extrém helyen lenni, szeretnénk megkérni Cecilie-t, hogy osszon meg egy különleges élményt mindegyik sarkkörről.
– Az Antarktiszon a legemlékezetesebb az Axel Heiberg-gleccser volt. Olyan hatalmas, masszív és széles volt. Annyira aprónak éreztem magam. Hihetetlenül gyönyörű volt, sok hegy bukkant fel mindenütt és gleccserek csúsztak le rajtuk.
– És az északi sarkkörön?
Az északi-sarkon volt egy pillanat, amikor tudatosítottam magamban, hogy tényleg a tengeren sétálunk. Amikor az első olvadt jéggel találkoztunk. Már jóval azelőtt éreztük, hogy láttuk volna. A nagy páratartalom miatt hirtelen fagy és jég borított minket. A jégréteg mindenütt ott volt. Az Északi-sarkon másfajta hideggel találkozik az ember. Olyannal, amely a csontokat is átjárja. Csak úgy álltam ott, tudva, hogy át kell haladunk a vízen.
– Ijesztő volt?
– Igen, az volt. De egy idő után mindennapi élet lett, mondja mosolyogva Cecili.

Tények


  • A déli pólus az Antarktiszon található, amely jéggel fedett földből áll.
  • Az Északi-sarkon nincs szilárd talaj, csak a jég úszik a tengeren.
  • Az Antarktisz azonban nemcsak jégből áll. Az Északi-sark körül Kanadához, az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz, Grönlandhoz és Norvégiához tartozó földtömegek vannak. Ezeken a területeken őslakosok is élnek.
  • Az Antarktisz viszont nemzetközi terület. Az Antarktiszon nincsenek őshonosak, de kutatók rövid ideig tartózkodnak itt.